Az ÚT

Nem is tudom mi jelentett nagyobb élményt? Végigjárni? Mesélni róla? Tény, hogy az írással újraélem azokat a napokat.
Visszahúz a szív....

2012. január 28., szombat

Az utolsó nap



Az indulás minden pillanatát az elmúlás járja át bennem. Bármihez fogok, csak az jut eszembe, hogy utoljára teszem ezt a caminon.....Mau jó szívvel kínálja a reggelit, ami persze a szokásos zarándok reggeli: pirítós, margarin, lekvár, kávé. Aztán utoljára veszem el a szandálomat a bakancstartóról.......utoljára csukom be magam mögött az ajtót, utoljára indulok neki az útnak.......amire annyira vágytam, annyira készültem rá........és most vége lesz. Némán indulunk neki - talán a csajokban is éppen ez az érzés játszódik le. Talán.
Lassan süt ki a nap, örömmel fedezzük fel hármunk árnyékát.
Lendületes léptekkel haladunk, hiszen ma nem lesz hosszú az út, Frómistáig megyünk.




Ma nem volt könnyű ételhez jutnunk. Nem haladtunk át sok lakott területen, így boltot sem találtunk. Az egyetlen lakott területen nem volt üzlet, így éhesen lépkedtünk a végcélig. Frómistát nagy városnak képzeltük - tévedtünk. Üzlet azért akadt :-)
Addig azért még gyalogoltunk egy keveset....elhaladtunk egy csatorna mellett, ami kicsit változatosabbá tette a gyaloglást. Találkoztunk egy amerikai párral, akik azt hitték, hogy én is amerikai vagyok. Hát persze, egy dragonboat USA feliratú trikót viseltem. Megbeszéltük, hogy sárkányhajózom és a világbajnokságon cseréltem a holmit tavaly. Erre nem is gondoltam mikor a felszerelésemet állítottam össze :-)
Korán értünk a városba, volt időnk bőven fürdésre, pakolásra hiszen szieszta volt, bármennyire is éhesek voltunk az üzletek nem nyitnak korábban! Ildus megnézte a vasutállomáson a vonat indulását. A szállás nem túl kényelmes, az alvást megkönnyítjük egy üveg borral. Attól aztán aludni fogunk, mint a bunda! Na, ez egy hatalmas tévedés volt.....Holnap kedvünkre aludhatnánk, ha nem kellett volna 8-ig elhagyni a szállást.


Már nem szomorkodtam az út vége miatt, a gondolatom Santanderben és San Sebastianban járt. Holnap oda utazunk pihengetni, kirándulni. Ezt a kis kitérőt terveztük mielőtt visszatérünk SJPP-be az autóért. Alig várom a strandolást!!!!!

3 megjegyzés:

  1. Helló Dragonlady! :)

    Végigolvastalak, nagyszerű beszámolót írtál, a szívem fáj ezért az útért. :):)

    VálaszTörlés
  2. Szinte biztos vagyok benne, hogy egyszer te is elindulsz a magad útján.....mikor eljön az ideje

    VálaszTörlés
  3. Én is olvaslak ám, odaát is, de tudod ott már ritkán vagyok...

    Olvastam, hogy Édesapád elment, kívánom, hogy legyen békés útja...*ölel*

    VálaszTörlés