Az ÚT

Nem is tudom mi jelentett nagyobb élményt? Végigjárni? Mesélni róla? Tény, hogy az írással újraélem azokat a napokat.
Visszahúz a szív....

2011. szeptember 27., kedd

július 19.vasárnap



Korán reggel indultunk. A reggelit, mely a szállásdíjban benne volt, nem kaptuk meg, de azért egy isteni, meleg croissant sikerült szereznünk...:-). Izgatottan teltek az első kilométerek, könnyedén vettük az emelkedőket, mosolyogtunk. A bakancsom egyre kényelmetlenebbé vált, de a látvány, mely elénk tárult, mindent felülmúlt! Gyönyörű a Pireneusok!

Az állatok szabadon mászkáltak a hegyen. Birkák, lovak. Én bizony eleinte tartottam tőlük....Ez a szegény kis jószág csak azért került hozzám ilyen közel, mert eltörött az egyik lába.
Dyckoval tartottunk egy kisebb pihenőt a hegy tetején, a friss levegő bizony alaposan fejbe vágott! Legnagyobb meglepetésemre volt olyan zarándoktárs, aki kifeküdt egy kellemes fa tövében és könyvet olvasott, elmerülten!
Többször is találkozunk Lorenzoval, aki nem nem diktál magának túl nagy tempót....
Bármerre is néztünk a hegyekben mindenütt festői volt a látvány. Nem tudtunk betelni vele....Pedig még mennyi élmény várt ránk! El sem tudtuk képzelni...A bakancsom olyan szinten törte fel a lábamat, hogy kénytelen voltam szandálra váltani. Micsoda megváltás volt! Nem mondom azt, hogy nem fáradtunk el, de nehezebbnek képzeltem el ezt a szakaszt.







Zarándokszállás Roncesvalles
Nagyon kényelmes szállás annak ellenére, hogy egy légtérben aludtunk közel százan. Az ára is elfogadhatóbb volt mint Jean PP-ben, 10€
Ha így haladunk tovább, a végén még nekünk fizetnek, hogy ott alszunk....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése