Az ÚT

Nem is tudom mi jelentett nagyobb élményt? Végigjárni? Mesélni róla? Tény, hogy az írással újraélem azokat a napokat.
Visszahúz a szív....

2011. szeptember 27., kedd

Június 17. péntek

Hát....elérkezett ez a nap is. Ma indulunk! Mindjárt munka után......de addig is minden gondolatom az úton jár.....Szívem kissé szomorú, mert távol leszek a szívemnek oly kedves személytől, aki nem túl boldog ettől az úttól. Gondolom félt is, hiányozni is fogok neki. Remélem....Minden esetre nem kívánt jó útat és tegnap meghiúsult a találkánk is :-( Ilyen hangulatban kell elindulnom a nagy kalandra????? Nem már! Indulás előtt még találkoznom kell vele, ha mást nem 5 percre....Lehet, hogy nem kellett volna?!?!?! Hűvös volt. Fáj.
Zsákom tele, a súlyát nem tudom. Nem mértem le, mert nem akarom tudni. Minden cucc kell és kész. Annyi, amennyi. Cipelem.
Elköszönünk a barátoktól és indulunk. Váltott vezetéssel haladunk. Ildus kezd, én majd később. Ausztriában iszunk egy fincsi kávét, nevetgélünk. Dycko a mobilját a WC-ben felejti....jól kezdődik......meg lett a telcsi, folytatjuk utunkat. Olaszországban átveszem a vezetést, San Remonál sikerül lekeverednem a pályáról......húúúúú ez a város gyönyörű!!!!!
Elálmosodom. Sofőrcsere.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése