Az ÚT

Nem is tudom mi jelentett nagyobb élményt? Végigjárni? Mesélni róla? Tény, hogy az írással újraélem azokat a napokat.
Visszahúz a szív....

2011. október 9., vasárnap

2011.június 26. vasárnap

Ez a 8.napunk és még mindig tud újat adni az út. A táj naponta változik, nincs két egyforma vidék. Ma több városkát is érintünk és ezt én nagyon szeretem. San Juan deOrtega (ha jól emlékszem) előtt találkoztunk egy kisiskoláscsoporttal, akik hangosan kórusban kívántsk nekünk jó utat! Nagyon kedvesek voltak!
Beloradoban szeetnénk megszállni, de addig több mint 30 km-t kell megtennünk.
Granonban két kedves helyi lakos sült sonkával kínál, eszünk is néhány falatot illendőségből. Nagyon kedvesek!
A következő faluban alszunk egy jó órát egy árnyas fa alatt.....tudunk élni :-)
Mindegyik faluban találni valami szépet, például ezt a szép mozaikos ablakot, naná, hogy zarándokot mintáz! Ez volt Redecilla del Camino
Aztán találkozunk két spanyol kerékpáros zarándokkal akik a köztéri kútban pihentetik a lábukat. Hatalmas angoltudásunkkal beszélgetünk is velük, a Kanári-szigetekről jöttek.....ó, szegények...
Ma kicsit nyűgösebb vagyok, ami az evést illeti. Unom már a bagett-calvo halkonzerv összeállítást, de valahogy mindig csak ide lyukadok ki...ha lenne a mai szálláson konyha, jó volna főzni valamit.
Konyha van a szálláson - meg medence is! - de bolt, ahol lehetne vásárolni, az nincs a közelben. Kiderül, hogy Dycko hátizsákja rejteget egy zacskós levest, ez életmentő! Meleg leves volt a vacsi, meg halkonzerv....:-)
Pihengetünk is a medence partján, napozunk is. Ránk is férne egy rendes napozás, még a lábunk is szandálmintásra barnult :-) De hát ez nem nyaralás, ez az El Camino

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése